A gésa jelentése egészen a 17. századra vezethető vissza a
japán kultúrában. A szó egy gyűjtőfogalom, amely olyan nőkre vonatkozik, akik
egy igen hosszú tanulási folyamat során elsajátítottak egy kifinomult
szórakoztatási művészetet. A gésák főállású szeretők voltak, akik tökéletesen bírtak az erotika és a szex minden csínját-bínját, az előjátéktól az aktusig. Népszerűségüket mi sem
mutatja jobban, hogy a 18. századra már külön törvények védték őket. A gésákat nagy tiszteletben tartották őket, hiszen komoly tudás birtokában voltak. Tudásuk alapja az volt, hogy a "gyönyör kapujukat" folyamatosan edzésben tartották egy érdekes eszközzel, amelyet később róluk neveztek el. Az eszköz a
gésagolyó, amelynek köszönhetően a Gésák vaginaizomzata olyan erős volt, hogy a
végletekig képesek voltak fokozni a szexuális örömöket férfipartnereikkel.
A gésagolyókat Japánban évszázadok óta használták, eredeti
formájukban vastag falú üveggolyók voltak, bennük egy másik, kisebb golyóval.
Ma a sokféle anyagú, színű,
méretű, formájú gésagolyó közül lehet választani. Lehet fém, műanyag, szilikon,
gömbölyű vagy tojásdad, sima vagy rücskös, gyöngyberakásos felszínű, állhat egy
vagy (zsinórral összekötött) két golyóból, sőt, létezik több gömböcskéből álló
golyósor is. Üreges belsejűek, bennük egy (esetleg több) másik kis golyó mozog,
ide-oda ütődik, és kelt belső rezgéseket. Nagyságuk másfél és öt centiméter átmérő között változik, súlyuk 20 és
100 gramm között mozog. A használó az intim mérete, hüvelyizmainak állapota
szerint választhat, kezdőknek a tojás alakú, 3,5 centiméter átmérőjű eszközt
ajánlják.
